Zebrapinty (Poephila v. Taeniopygia guttata -Zebrafinken - Zebra finch):

Zebrapinty fajleírás:

zebrapinty (Poephila v. Taeniopygia guttata -Zebrafinken - Zebra finch): e névvel a köztudatba a legismertebb díszpintyfaj vonult be, és sokan nem tudják, hogy valójában két alakról kell beszélnünk.

 

A ritkábbik a szabad természetben kizárólag a Timor-szigeten előforduló Timor-zebrapinty Poephila /Taeniopygia/ guttata guttata,

 

Image3243rendszertani besorolása szerint a törzsalak (fotó bal oldalán). Ez nem csak kisebb (10 cm) az ausztráliai alfajnál, de a színében is eltér attól.

 

A mellszalagja nem hosszabb 1,5, s nem szélesebb 0,5 centinél. A torkán s az állán nem feketék, hanem sötétszürkék a vízszintes csíkok, s a csíkok között nem piszkosfehér, hanem világosszürke a tollazat színe.

 

A testoldalak fehér foltokkal tarkított rozsdabarnák.

 

A hason a tollazat nem fehér, hanem nagyon halvány barnás, fahéj színű árnyalat fedezhető fel benne.

 

A hím és a tojó teste felül barnás színű.

 

A Taeniopygia guttata castanotis az ausztráliai alfaj. Az ötödik kontinens legközönségesebb madara. Nevezik ausztrál verébnek is – amikor mi itt Európában zebrapintyről beszélünk, akkor ezt az alakot értjük alatta. A sztenderd-leírások szintén ezekre, vagyis az ausztráliai alfajra készültek.

 

Image3244A déli partvidéket és a két legészakibb félszigetet leszámítva mindenütt előfordul.

 

A nagysága 11 cm (a tenyésztett változatnál a COM-sztenderd szerint elvárás a 115-120 mm nagyság, a gyűrűméret pedig 2,5 mm belső átmérőjű!).

 

A hímek és a tojók teste felül (a hát és a szárny) barnásszürke, de az evezők feketésbarnával szegett sötétbarnák.

 

A fejtető, a homlok és a tarkón a tollazat világosszürke. A szemtől a fültájékra húzódóan egy ovális téglapiros folt, ún. pofafolt teszi jellegzetessé a hímet.

 

A szem és a szemhéj barnás árnyalatos.

 

A felső csőrkáva tövének közepétől egy a száj szegletét érintő, hátrafelé ívelt, csaknem függőleges fekete, 1,2-1,5 cm hosszú csík, az ún. barkó látható.

 

Egy másik, az előbbi csíkkal csaknem párhuzamos indul a szem elülső szegletétből, ezért ezt könnycsíknak is szokták nevezni.

 

A két csík között világító fehér a tollazat színe.

 

A torok a mell felé sűrűsödő, vízszintes fekete csíkokkal díszített. Ezek a nyak oldaláig és a vállig hatolnak.

 

Image3245

 

A fekete csíkok a mellen teljesen egybe folynak és 0,3-0,5 cm mellszalagot alkotnak.

 

A farkfedők feketék, a hegyük fehér.

 

Egymást lépcsőzetesen fedve hosszan végignyúlnak a fekete, egyenes vonalban "vágott" farktollakon, miáltal a farok fekete-fehér (zebra-) csíkozást mutat.

 

A has a hímeknél fehér, a tojóknál ólomszürke v. szürkés árnyalatos.

 

A lágyék és az alsó farkfedők sárgás, fahéj árnyalatosak.

 

A hímeknél a testoldal a válltól a combig rozsdabarna, de fehér pettyekkel díszített.

 

Image3246A hím csőre kúpos, tömzsi és erős. A színe: fénylő vörös. A láb piros.

 

A tojó teste alul és felül barnásfehér, a testoldalról hiányzik a rozsdabarna folt.

 

A fej pofafolt nélküli, de a két fekete csík a narancspiros csőr és a szem között jelentkezik.

 

A nőstény mindig mellszalag nélküli, s hiányzik a torok és az áll fekete keresztcsíkozása is. A csőre halványabb, inkább narancspiros.

 

Ezek a színleírások a kiállításokon megfelelnek a

 

NORMÁL illetve SZÜRKE színváltozatnak.

 

A zebrapintyet már több mint 250 éve ismerik az európai madártartók. Tenyésztése során számos színváltozata jelent meg, s e mutációk többsége ma már nem tér el árban a normál színváltozattól. A ritkaságok viszont akár a kommersz madár 5-10-szeresébe is kerülhetnek.

 

Image3247A zebrapinty az eredeti élőhelyeken társasan költ, 10-50 pár laza csoportban. Alacsonyabb fákra v. bokrokba rejti a fűből készített gömbölyű fészkét.

 

Ritkán előfordul, hogy épületek réseibe v. üregi nyulak elhagyott járataiba fészkel.

 

A költési időn kívül népes csapatokba verődve nagy távolságokra vándorolnak a szárazság elől.

 

Image3248Érdekes, hogy nem kortyolva, hanem, mint a galambok, a vizet hosszan szíva iszik. Ez a mód előnyösebb azoknak a madaraknak a számára, amelyek az ivóhelyeken nagy tömegekben gyorsan kénytelenek inni.

 

A zebrapinty legendásan jól tűri a szomjúságot, de csak akkor, ha a víz nélküli napokra az állat szervezete felkészül. Egyébként őket is eléri a tragédia és kaptunk már híreket, hogy a kiapadt ausztráliai kutakból mázsaszám kellett eltávolítani a kis madárkák hulláit.

 

Image3249A zebrapinty nagyon igénytelen, ezért a kezdők és a gyerekek madara. Beéri naponta 1-1 kiskanálnyi magkeverékkel

 

60 % muhar,

 

20 % fénymag és

 

20 % fehér köles,

 

némi →zöldeleséggel, elsősorban a fiókanevelés idején →tojásos lágyeleséggel, s nagyon hálás, ha adunk neki némi →csíráztatással előkészített magot.

 

Nem szabad elfelejtkezni a mészigényéről sem! Ezt főtt tojás apróra tört héjával elégíthetjük ki, amelyet akár szórhatunk a kalit aljára hintett aprószemű sóderra is.

 

A sóderról sokan hajlamosak megfeledkezni, pedig anélkül a madár zúzája képtelen a feladatát ellátni.

 

Az ivari kétalakúság a fehér madarakat leszámítva szembetűnő, bár némi gyakorlattal biztosan veheti ki a fehérek közül is a hímet az ember, ugyanis a hím csőre élénk piros, a tojóé halványabb.

 

Természetesen csak az ivarérett (5-7 hónapos) madaraknál van erre lehetőség. Tudni kell azonban, hogy az ivarérettség és a tenyészérettség között óriási a különbség.

 

Image3250A tojások gond nélküli kiköltésére, a fiókák eredményes felnevelésére, s hosszú egészséges életre csak azoknál a madaraknál számíthatunk, amelyeket nem fognak tenyésztésbe 10-12 hónapos koruk előtt.

 

Az ilyen egészséges pár, ha a →madarak elhelyezése kielégítő, akkor akár 30x40 cm alapterületű, 30 cm magas →kalitban is hamarosan hozzáfog a költéshez.

 

Persze vannak további feltételek:

 

- finomszálú füvet kínáljunk nekik →fészekanyagnak;

 

- biztosítunk számukra 12x14x12 cm-es ún. elől félig nyitott →odút és kielégítő táplálást (lágyeleség).

 

A tojó rendszerint 4-6 tojáson kotlik meg, de a 11-13 napig tartó költésbe a hím is besegít.

 

Sőt, az éjszakát mindketten a fészekben töltik.

 

A kicsiket mindkét szülő nagy szorgalommal eteti, s legalább az első 10 napban annyi lágyeleséget adjunk számukra, amennyit kívánnak, ugyanis ebben az időszakban jóformán kizárólag lágyeleséggel táplálják a hangos szóval kunyeráló fiatalokat.

 

A kicsik 16-20 napos korukban hagyják el a fészket, de még két-három hétig igénylik a szülők gondoskodását. Önállóvá válásuk után tanácsos őket mielőbb leválasztani, mert a szülők új költésbe kezdenek, és ilyenkor már üldözik az önállóvá vált fiatalokat.

 

A komolyabb madarászok →sztenderd szerint tenyésztenek, és a párok kialakításánál figyelembe veszik, hogy a zebrapinty valamennyi színváltozatának meg kell felelnie a sztenderd leírásnak. Kiállítható szóló hím v. tojó, továbbá pár és kollekció.

 

A német kiállítói gyakorlatban a zebrapintyeket A1-A7 csoportokban, ill. 4x18 osztályban versenyeztetik. (→osztályba sorolás)

 

SZÜRKE ZEBRAPINTY - megfelel a törzsalak, ill. az ausztráliai alfaj leírásának. A bírálatnál pontlevonással sújtják a foltosságot és a háton a barna csíkozást.

 

További hibák ennél a színváltozatnál:

 

1. lapos, gyengén kerekített fej,

 

2. horpadt hát,

 

3. lógó farok,

 

4. vékony mellszalag,

 

5. lógó farok,

 

6. vékony mellszalag (a pingvin változatnál különösen súlyos hiba),

 

7. erősen domborodó nyak,

 

8. villás farok,

 

9. laza farktő,

 

10. lógó szárny,

 

11. áttört, szabálytalan oldaltollazat,

 

12. hiányzó mellszalag,

 

13. durva és erősen hajló csőr,

 

14. hosszú láb,

 

Image325115. fűzött nyak,

 

16. szögletes mell,

 

17. domború hát,

 

18. felálló farok,

 

19. magasan ívelt homlok,

 

20. tojónál nem megengedett mellszalag,

 

21. lapos mell,

 

22. lebernyeges has és hibás testtartás.

 

A többi színváltozat az ausztráliai alfajból alakult ki az európai tenyészetekben.

 

FAHÉJ ZEBRAPINTY:

 

A farka fekete-barna v. fekete, a fedőtollak csíkozottak.

 

A fej, a nyak és a hát elfogadott a fahéjbarnától a sötét testszínig.

 

A láb pirosas v. narancsszínű. A hasa legyen fehér v. bézs árnyalatú.

 

Hímeknél a pofafolt és a testoldal rozsdabarna (utóbbi fehér pettyekkel).

 

A fahéjszínű torkon és a begyen a rajzolat elfogadott sötétbarnán v. feketén. A fejen meg kell lennie a 2-2 fekete csíknak.

 

A tojó megegyezik a normál színváltozat tojójával. Mindkét nem lehetséges világos és sötétebb árnyalatú, de a világosak előnyt élveznek.

 

VILÁGOS HÁTÚ (pasztell szürke vagy FAKÓHÁTÚ, nevezik ezüstnek is):

 

A hím szeme sötét. A fej, a nyak és a hát pasztell szürke.

 

A fej legyen sötétebb, mint a szárny!

 

A láb narancspiros. A torok és a begy fehéres-szürkés alapon fekete rajzolatos.

 

Image3252A has fehér. A pofafolt és a test oldalán a folt rozsdapiros, utóbbi kerek, fehér pöttyökkel.

 

A farok felső tollai fekete-fehér csíkozottak.

 

A tojó pasztell szürke fehéres-szürke hasaljjal.

 

Image3253EZÜST ZEBRAPINTY:

 

Talán a legszebb változat, nevezik pasztellnek is. Ismeretes világosabb és sötétebb árnyalatban, de a világosabb árnyalat előnyt élvez.

 

Az ezüst színváltozat lehetséges:

 

a./domináns,

 

b./recesszív, ill.

 

c./fehérarcú.

 

a./ A domináns ezüst pofafoltja lehet fehér v. narancsbarnás, minden más szín hibának számít. A szem sötét, a csőr élénk piros.

 

A fej, a nyak és a hát sötét szürke, lehetőleg ezüstös, egyenletes eloszlásban, szürkésbarna felhők ne látszódjanak.

 

A mellen ólomszürke rajzolat díszíti.

 

A has lehetőleg tiszta fehér legyen! Hímeknél a testoldal narancsos árnyalatú barnás, természetesen fehér pettyekkel, de sokkal világosabb, mint a normál zebránál.

 

A fej rajzolata megegyezik a szürke változatnál jelzettel. De a pofafolt lehet fehér is.

 

A farktollak ólomszürkék, a felső tollak fehér csíkozással.

 

Követelmény a tojónál, hogy a tollazata legyen egyenletes ezüstszürke, árnyalatok nélkül! Kivéve a hasi tollazatot, amely a tojóknál sárga árnyalatos, tojáshéj színű.

 

b./ A recesszív ezüst ritka, ezért a domináns ezüst alosztályaként szokták elbírálni.

 

Ahhoz képest különbség, hogy a fej, a nyak és a hát barnás ezüst, a torok és a begy fehér alapon kékesszürke zebravonalas.

 

A has piszkosfehér. A pofafolt és a testoldal rozsdapiros, utóbbi fehér pettyes.

 

A torok szürkésbarna.

 

A tojó barnás ezüst, a hason kivilágosodik.

 

c./ Mindkét ezüst lehet fehér arcú, amikor eltérés az előbbiektől csak a pofafolt színében mutatkozik, ti. itt a pofafolt tiszta fehér, s a két feji fekete csík hiányzik.

 

KRÉM SZÍNŰ ZEBRAPINTY:

 

Olyan, mintha a fehér és az ezüst keveredéséből jött volna létre. A fej, a nyak, a hát és a farok egyenletes halvány bézs színű, utóbbi fehér vonalakkal.

 

A torok és a begy is halvány testszín, barnás zebracsíkokkal. A mellszalag valamelyest sötétebb.

 

A testoldal rajzolata lehet narancspirostól a barnáig bármely árnyalatú, fehér pettyekkel.

 

A pofafolt sárgától a narancsig bármely árnyalatú lehet.

 

A legszebb tojók halvány bézs színűek, és hamvas benyomást keltenek.

 

Előfordul fehérarcú változatban is, ahol nincs sem könnycsík, sem mellszalag és a torok, vm. a testoldal is egységesen fehér.

 

MÁRVÁNYOZOTT ZEBRAPINTY:

 

A fej, a nyak és a hát fehér, egészen finom krémszínű spricceléssel.

 

A torok és a begy fehér alapon fekete csíkozott. A mellszalag fekete.

 

A has fehér.

 

A testoldalon a folt és a pofafolt narancsszínű, előbbi fehér pettyekkel.

 

A tojó fehér, egészen halvány krém színű spricceléssel.

 

A fej és a farok fekete rajzolatos, olyan, mint a szürkéknél.

 

(Öröklésmenetét lásd: →márványozott!)

 

FEHÉR ZEBRAPINTY:

 

A csőr és a láb élénkpiros (a tojóknál halványabb). A tollazat mindenütt fehér, rajzolatok nélkül. Nem elfogadott az ún. felhősség és a sötét foltok jelenléte.

 

SZÜRKE- (normál) és FAHÉJ- alapszínű ill. minden más TARKA:

 

A sztenderd szerint a legszebb tarkák 50 %-ben viselik az alapszínt és 50 %-ban fehéret.

 

Valamennyi tarkánál pontlevonással sújtják a tarkaság csökkent mértékét, és hímeknél, ha kevéssé kifejezett a másodlagos ivari jelleg.

 

PINGVIN:

 

Valójában a rajzolat egyik változata, amely a tarkákhoz hasonlóan előfordul több színváltozatban a szürkétől a krémszínig. Így természetesen márványozott pingvin is létezik.

 

A szem, a csőr és a láb, vm. a fej, a nyak és a hát, ill. a testoldal rajzolata és a pofafolt az alapszínnek megfelelő.

 

A torok és a begy tiszta fehér. Mellszalag nincs.

 

A fej könnyvonalak nélküli.

 

A tojó teste felül az eredeti alapszín szerinti, de alul fehér.

 

VILÁGOS MELLŰ (IZABELL):

 

A tengerentúliak ezt a változatot a keletkezése helyéről Florida Fancynek (díszes) nevezik. A szem sötét, a csőr piros. A fej, a nyak és a hát világos bézs színű.

 

A krém színűtől abban különbözik, hogy a lába sápadt rózsaszín, a torok és a mell testszínű, de rajzolat nélküli, és éles vonallal határolódik el a hastól.

 

A tojó egyenletes bézs színű. Lényegében a pingvinhez hasonlít leginkább, azzal a különbséggel, hogy itt a fej, a nyak hátsó oldala és a hát is fehér. És ami a legszembetűnőbb, hogy e változatból teljesen hiányoznak a normál alak feketéi.

 

FEKETE MELLŰ (helyesen: széles mellszalagú):

 

Valamennyi alapszínben előfordul, ennek megfelelően a hát, a nyak és a fej együtt mindig más-más színű.

 

A torok és a begy a szürkéknél fekete, a többi mutációnál a nagyon széles mellszalag az alapszínnek megfelelő színű. Feltűnő, hogy itt csaknem hiányzik a zebracsíkosság.

 

A testoldal rajzolatának a színe pirostól a pirosas barnáig elfogadott, de feltűnő, hogy a fehér pettyecskék itt már inkább csíkok.

 

A pofafolt lényegesen nagyobb, mint a normál madárnál, előfordul, hogy a két arcoldali folt a tarkón összeér.

 

A könnycsík hiányzik, de a csőrnél húzódó fekete szegély határozott.

 

A farok az alapszínnek megfelelő, de a vízszintes csíkok helyett csak egy hosszanti rajzolat van a farok közepén.

 

A tojók olyanok, mint a normál tojók, de szintén könnycsík nélküliek, és a farkon a vízszintes csíkok helyett itt is csak egy hosszanti csík van.

 

Az ide tartozó szürkésfehér pofafoltú, szürke mellű és a hasukon világos bézs színű madarak különlegességként bírálandók el.

 

Előfordul pingvin, sőt, fehér változatban is. Az előbbi természetesen könnycsík nélkül, s fehér torokkal, vm. a mell és a test alsó részének fehérségével.

 

A fehér feketemellű más néven penészes. A tollazat itt fehér, de valamelyest hamvas, s a test tollazata finoman spriccelt. A hímek gyakran a mellszalagon is "penészesek".

 

BÓBITÁS MINDEN SZÍNBEN:

 

A tollazat természetesen megfelel az alapszínnek, viszont a fejtető közepén, egy pontból kiinduló, körben szétterülő, lehetőleg hiánymentes bóbita van.

 

A búbosok koponyadeformációja gyakori hiba, amit a bíráló pontlevonással fog sújtani.

 

PFEO ZEBRAPINTY: Hollandiában jött létre, mintha a feketemellű és az izabell jegyeit összesítené, de a pheokból (mint erre a nevükből is következtethetünk) hiányzik a fekete szín, a tollazat rajzolata világosbarna, narancsszín árnyalatú. Lényegét tekintve a tollak szegélyén koncentrálódik a melanin. A farok hosszanti csíkozású krémszínű. Talán helyesebb is volna narancsosnak nevezni.

 

SÁRGACSŐRŰ: új mutáció, amely előfordul minden színben, az ott leírtak szerint, de a csőr sárga.

 

Hiba, ha a csőr narancsos színű.

 

ÚJ MUTÁCIÓK:

 

Image3254az achát, a vörösmellű, a fehér arcú, a szürke arcú, a fahéj arcú, stb. A mellékelt fotón egy ALBÍNÓ LÁTHATÓ

 

1996-ban Ausztráliában megjelent egy egészen újszerű változat, melyet felfedezői David és Marion Reese továbbtenyésztettek, de arról az illetőről nevezték el, akitől származik: GEORG. A helyzet ezzel a madárral egészen valószerűtlen. A testoldal fehér pontjai eredeti helyükről eltűntek, s a háton jelentek meg. Ezen túl a mell zebracsíkozása is “átfordult”, tudniillik a fehér csíkok határozottan szélesebbek, mint a feketék, ami egészen valószerűtlen. A színes tollakon megjelent egy apró fehér spriccelés, a pofafolt tollai sokkal dúsabbak, mint azt a zebrapintynél megszoktuk.

 

A feketearcúnál a tjón is mutatkozik pofafolt, jóllehet, ez nem más, mint a könnycsík kiszélesedése. Ez a változat 1984-ben jelent meg Dániában és hamarosan eléggé általánossá vált. Lényegében azt találjuk itt is, amit a normál szürke változatnál, de a feketearcú hímeknél mindaz, ami a normál alaknál barnás, az itt fekete.

 

Általános szabályok:

 

- a tojóknál nem mutatkozhatnak a hímek jegyei;

 

- a hímeknél a mellszalag megszakítás nélkül fusson végig a mellen és legyen legalább 3-4 mm széles;

 

- a tollazat nem lehet borzas, a farok "bemetszett"; a bemutatott pároknak színben alakban egyezni kell!

 

- valamennyi színváltozatnál hiba az ún. felhősség, ami azt jelenti, hogy a szín itt-ott kivilágosodik,

 

- a párok azonos színváltozatba tartozzanak (de lehet az egyik intenzív, a másik pedig nem intenzív)!

 

Öröklésmeneti példák:

 

F= fehér; T= tarka; N= normál v. szürke; h= hordozó.

 

F x F = 100% F;

 

F x T = 50% F és 50% ThF;

 

ThF x F = 50% F és 50% T;

 

F x N = 100% NhF

 

NhF x F = 50% F és 50% NhF;

 

NhF x NhF = 25% F, 25% N és 50%NhF;

 

ThF x F = 50% F és 50% T.

 

Scs= sárgacsőrű, Vcs= vöröscsőrű, Scsh=sárgacsőrszínt hordozó, Vcsh= vöröscsőrszínt hordozó.

 

Scs x Scs = 100% Scs;

 

Scs x Vcs = 100% VcsScsh;

 

Scs x VcsScsh = 50% Scs és 50% VcsScsh;

 

VcsScsh x VcsScsh = 50% VcsScsh és 25% Vcs, ill. 25% Scs;

 

VcsScsh x Vcs = 50% VcsScsh és 50% Vcs.

 

A sztenderd továbbá előírásokat tartalmaz:

 

1. a típusra, nagyságra, testállásra,

 

eszerint a zebrapinty erős, zömök és arányos legyen! A vonalai lekerekítettek, a mell lágyan előre domborodó. A hát és a szárnyak egyenes vonalat képeznek. A nagyság 12 cm. A madár testének tengelye 55-60 fokot zár be a vízszintessel.

 

ADHATÓ MAX. 40 PONT;

 

2. a szín és a tollazat a leírt változatok szerint.

 

ADHATÓ MAX. 35 PONT;

 

(a bóbitásnál a szín és a tollazat értéke csak 20 pont, mert a bóbitára tartalékolják a fennmaradó 15 pontot)

 

3. a szárny és a farok:

 

a szárnyvégek a farok tövéig érnek, nem lóghatnak és nem keresztezhetik egymást. A farok tollai épek, a hát vonalának egyenes folytatását képezik.

 

ADHATÓ MAX. 10 PONT;

 

4. a csőr és a láb:

 

a csőr sima, repedések nélküli, fénylő, nem túl nagy, de erőteljes, kúp alakú. A színe (kivéve a sárgacsőrűeket) intenzív korallpiros, a tojóknál legalább narancspiros.

 

A láb sima, enyhén pikkelyezett, és a színbesorolás szerint rózsaszíntől a pirosig lehetséges. 3 ujj előre, egy hátra irányul, mindegyiken 3-4 mm hosszú karmoknak kell lenni.

 

ADHATÓ MAX. 15 PONT.

 

Kedvelői Svájcban önálló klubot működtetnek:

 

Zebrafinken Club Pr. Hansruedi Bracher Brennofenstr. 30. 4914 Roggwil Tel.: 063 49 22 77

 

Image3255A keresztezése ismeretes rácsosszárnyú asztrilddal. (→osztályba sorolás)

 

1.Fejtető 

2. Homlok

3. Csőr

4. Orrlyuk

5. Csőr, felső káva

6. Csőr, alsó káva

7. Nyak

8. Fül

9. Pofa

10. Torok

11. Váll

12. Mell

13. Testoldal

14. Has

15. Lábszár

16. Sarokhajlat

17. Csüd

18. Ujjak

19. Karmok

20. Kloáka

21. Szárny

22. Alsó farkfedők

23. Farok

24. Farcsík

25. Far

26. Hát, alsó rész

27. Hát

28. Szem

29. Arc

 

Forrás: Lengyel Tibor Madárbarát-lexikon.

(Tartalma változatlan, de az oldalon elhelyezett hivatkozások (→hivatkozás), csak az eredeti CD-n működnek!)

Készült a szerző írásos hozzájárulásával.

Az eredeti Madárbarát-lexikon megrendelhető a szerző honlapján.