Aranymellű asztrild fajleírás:
aranymellű asztrild (Sporaeginthus /régen: Amandava/ subflava - Zebra Waxbill) v. pinty: az egyik legkisebb (9 cm) asztrild, amely a Szaharától délre a vizek mentén szinte mindenütt megtalálható.
A teste alul aranyló sárga. A mellfoltja csaknem vörös.
A testoldalak khaki színű sávokkal díszítettek.
A fejtető, a tarkó, a fültájék és a szárny mosott zöldesszürke.
A farkfedők pirosak, a farktollai kékesek.
A csőr élénk piros, de az alsó és a felső gerincén fekete.
A piros szín a szem sávjában a fül magasságáig kifli alakban folytatódik.
A tojó jellegtelenebb. Piros szemöldöksávja nincs. A torka, a begytájék és a mell világossárga, s csak az alsó farkfedőkön jelenik meg a narancsos árnyalat.
Aranymellű asztrild
Az aranymellű asztrild a tigrispinty legközelebbi rokona 3 alfajjal:
s. clarkei/ez világosabb színű, inkább citromsárga/,
s. miniata,
s. niethammmeri.
Szelíd, bizalmas természetű madarak, a frissen befogottak is viszonylag gyorsan beszoktathatók, s előfordul, hogy némi várakozás után költéshez fognak.
Aranymellű
Sajnos sokkal gyakoribb náluk a tojás-visszamaradás, mint más fajoknál, amit a napfény jótékony hatásával vagy
→D-vitamin adagolásával előzhetünk meg.
Igénybe szokták venni más díszpintyek gazdátlan fészkét v. maguk építkeznek félig nyitott fészekbe.
A tojó a 4-6 tojást 20-21 nap alatt kelti ki.
A fiatalok csőre fekete, ruházatuk a tojóéhoz hasonlatos szürke.
Forrás: Lengyel Tibor Madárbarát-lexikon.
(Tartalma változatlan, de az oldalon elhelyezett hivatkozások (→hivatkozás), csak az eredeti CD-n működnek!)
Készült a szerző írásos hozzájárulásával.
Az eredeti Madárbarát-lexikon megrendelhető a szerző honlapján.